Jogi tudástár · Szerződések

Foglaló vagy előleg: mi történik, ha meghiúsul az üzlet?

Nem mindegy, milyen jogcímen ad át pénzt. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a meghiúsulásért való felelősségtől függ.

A pénz átadása előtt tisztázzák a jogcímet

A másik félnek fizetett pénz akkor tekinthető foglalónak, ha a kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Nem elég kizárólag az utalás közleményére vagy egy szóbeli megjegyzésre hagyatkozni. Az összeget, a rendeltetést és az elszámolás módját egymással összhangban érdemes rögzíteni.

Az előleg tipikusan a későbbi ellenérték előre megfizetett része. Nem kapcsolódik hozzá automatikusan a foglaló elvesztésének vagy kétszeres visszatérítésének szankciója. Az előleg visszafizetését ugyanakkor az adott szerződés megszűnésének módja és az egyéb elszámolási igények is befolyásolhatják.

Mikor jár vissza a foglaló?

Teljesítéskor a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.

A foglaló nem feltétlenül zár le minden további elszámolást. Elvesztése vagy kétszeres visszatérítése nem mentesít önmagában a szerződésszegés további következményei alól; a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A túlzott foglaló bírósági mérséklése is felmerülhet.

Mi történik, ha a bank nem folyósít?

A finanszírozási probléma nem ad minden esetben automatikus felmentést. Meg kell nézni, ki milyen kötelezettséget vállalt, milyen feltétellel kellett volna folyósítani, és mi okozta a meghiúsulást. A banki döntésre vonatkozó szerződéses kikötés ezért már az aláírás előtt fontos.

A Kúria Pfv.III.21.266/2023/7. számú döntése hangsúlyozza: a jelenlegi Ptk. alapján a meghiúsulásért való felelősséget kell vizsgálni. A régi Ptk. felróhatósági megközelítése nem alkalmazható változatlanul. A „nem az én hibám volt” kijelentés helyett az okokat és a szerződéses kockázatviselést kell feltárni.

Mit nézzen át pénzátadás előtt?

A teljes szerződést, a fizetési ütemezést, a finanszírozási feltételeket és a megszüntetési rendelkezéseket. A szokásosnak mondott tíz százalék nem minden ügyletre kötelező törvényi mérték. Kérjen saját példányt az aláírt iratról és a pénz átvételének igazolásáról, még akkor is, ha a felek között teljes a bizalom.

Források és jogi háttér

Ptk. 6:142., 6:185. §