Először azt nézze meg, mire kötötték ki
A kötbér írásbeli vállalás arra az esetre, ha a kötelezett olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A jogosultnak a kötbér érvényesítéséhez nem kell külön kárt bizonyítania. Ez azonban nem teszi feleslegessé a kikötés, a szerződésszegés és a követelt összeg ellenőrzését.
Más lehet a késedelmi, a hibás teljesítési és a meghiúsulási kötbér szerepe. Keresse meg, pontosan melyik kötelezettséghez kapcsolódik, mi a számítás alapja, mikor indul és megáll-e egy felső határnál. Pénztartozás késedelmére kikötött kötbérnél a késedelmi kamat szabályai irányadók.
Nem minden magas összeg túlzott
A Ptk. alapján a túlzott mértékű kötbért a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. Nincs minden szerződésre érvényes százalékos határ, amely felett automatikus lenne a csökkentés. Az ügylet célja, a teljesítéshez fűződő érdek és a szerződésszegés körülményei is lényegesek lehetnek.
A mérséklés lehetőségére ezért nem célszerű úgy tekinteni, mint előre biztosított kedvezményre. Aláírás előtt sokkal kiszámíthatóbb a számítási alap, a napi mérték, a maximális összeg és az esetleges türelmi idő pontosítása.
A mérséklést időben kell kérni
A Kúria 188. szám alatt közzétett döntése a mérséklési kérelmet anyagi jogi kifogásként értékeli. A perfelvétel lezárása után történő előterjesztése eljárási akadályba ütközhet. Nem elegendő arra számítani, hogy a bíróság a magas összeget magától csökkenti.
A mérséklési kérelem nem feltétlenül jelenti a teljes követelés elismerését. A jogalap vitatása mellett másodlagos védekezésként is felmerülhet, de a kérelmeket és az azokat alátámasztó tényeket megfelelően kell megfogalmazni. A „nem értek egyet” nyilatkozat és a konkrét jogi védekezés nem azonos.
Mit gyűjtsön össze?
A szerződést és mellékleteit, a határidő-módosításokat, az átadás bizonyítékait, a késedelem okait bemutató levelezést és a kötbér részletes számítását. Ha a másik fél is késlekedett vagy nem működött együtt, ennek dokumentumai is fontosak. A konzultáción külön érdemes megvizsgálni, hogy valóban bekövetkezett-e a kötbért kiváltó szerződésszegés, van-e kimentési ok, és indokolható-e az összeg mérséklése.
Források és jogi háttér
Ptk. 6:186–6:189. §