Mikor kellett volna fizetni?
A munkabért az Mt. főszabálya szerint a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni. Ellenőrizze a szerződésben vagy tájékoztatóban szereplő bérfizetési napot is. A bérjegyzék kiállítása nem azonos a kifizetéssel: utalásnál a számlatörténet is fontos bizonyíték.
A munkaviszony végén külön elszámolási szabály érvényesül. Felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, más esetben a megszűnéstől számított ötödik munkanap a törvényi végső határidő a munkabér és egyéb járandóságok rendezésére, valamint az igazolások kiadására.
Elmaradt alapbér, túlóra vagy vitatott bónusz?
Készítsen havi bontású kimutatást. Minden tételnél szerepeljen a jogcím, a követelt bruttó összeg, az esedékesség, a tényleges kifizetés és az eltérés. A számlára érkező nettó összeget ne vonja le közvetlenül a bruttó követelésből; ehhez a levonásokat is tartalmazó elszámolás szükséges.
Túlóránál a munkaidő-beosztás, a nyilvántartás, a munkáltatói utasítás és a tényleges munkavégzés adatai is számíthatnak. Ha a munkáltató kártérítésre hivatkozva vont le a bérből, a levonás jogalapját külön kell ellenőrizni: egy vitatott kárigény önmagában nem jelent szabad levonási lehetőséget.
A bónusznál a megnevezés helyett a feltételek döntőek
A „bónusz”, „prémium” és „jutalom” megjelölésből önmagában nem következik, hogy az összeg szabadon megtagadható vagy feltétlenül jár. A munkaszerződés, a célkitűzés, a szabályzat és a munkáltató közlései együtt határozhatják meg a jogosultságot.
- Milyen időszakra és milyen teljesítményre ígérték az összeget?
- Volt egyéni és vállalati feltétel is?
- Előírtak-e időarányos vagy részleges teljesítésre vonatkozó szabályt?
- Ki és milyen adatok alapján értékelte a teljesítményt?
- A munkaviszony megszűnésére milyen rendelkezés vonatkozik?
A Kúria Jpe.I.60.029/2023/10. számú határozata különbséget tett a megszüntetéshez kapcsolódó kártalanítás és a már elvégzett munka eredményéhez kötött prémium között. Az adott ügyben a munkaviszony megszűnése a kifizetés esedékességét jelentette, nem maga hozta létre a jogosultságot. Más szabályzatnál vagy eltérő tényállásnál az eredmény is eltérhet.
Mit tartalmazzon az első írásbeli felszólítás?
Jelölje meg a hiányzó időszakot, a tételes összeget és a követelés alapját. Kérje az eltérés indokát és az ellenőrizhető elszámolást; adjon egyértelmű teljesítési határidőt. Őrizze meg az elküldés és a kézbesítés bizonyítékát. A felszólítás segíthet a vita rendezésében és az álláspontok tisztázásában, de az elévülést ettől még külön kell figyelni.
Három év áll rendelkezésre – de a levél nem indítja újra
A munkajogi igény főszabály szerint három év alatt évül el, és az elévülést a bíróság hivatalból veszi figyelembe. A havi bérek esedékessége különböző, ezért az elévülésük időpontja is eltérhet. A megszakadásra a polgári jogi szabályok irányadók.
A Kúria egy elmaradt prémium ügyében megerősítette: a 2014. március 15. után keletkezett érintett követelésnél az egyszerű írásbeli felszólítás nem szakította meg az elévülést. Ne tekintse tehát biztosítéknak azt, hogy időnként újabb levelet küld. Ha a követelés a felmondás jogellenességéhez kapcsolódik, rövidebb keresetindítási határidő is jelentős lehet.
Milyen lépés következhet?
Az iratok alapján egyeztetés, fizetési meghagyás vagy munkaügyi per jöhet szóba. A fizetési meghagyás munkaviszonyból eredő követeléseknél csak a törvényi korlátok között alkalmazható; nem helyettesíti minden munkajogi vita bírósági rendezését. Az eljárási utat a követelés tartalma alapján kell kiválasztani.
Súlyos bérfizetési mulasztás azonnali hatályú felmondást is megalapozhat, de ez nem automatikus. A feltételeket és a rövid nyilatkozattételi határidőt még a munkavállalói lépés előtt ellenőrizni kell. A konzultációra készítse elő a szerződést, bérjegyzékeket, számlatörténetet, célkitűzéseket, teljesítményadatokat és levelezést.
Források és jogi háttér
- Mt. 16–17., 78., 80., 155–161., 285–287. §
- Fmhtv. 3. § – munkaviszonyból eredő követelések eljárási korlátai
- Kúria: 131. szám alatt közzétett döntés – munkajogi igény elévülése és írásbeli felszólítás
- Kúria, Jpe.I.60.029/2023/10. – a prémium és a kártalanítás megkülönböztetése
- Adó Online: Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája – 2020-as szakmai háttér