Jogi tudástár · Munkajog

Nem fizették ki a munkabéremet vagy a bónuszomat: mit tehetek?

Először különítse el a biztosan járó munkabért a feltételekhez kötött bónusztól. Az összeg, az esedékesség és a bizonyítékok alapján lehet eldönteni, milyen igényt és milyen eljárásban érdemes érvényesíteni.

Mikor kellett volna fizetni?

A munkabért az Mt. főszabálya szerint a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni. Ellenőrizze a szerződésben vagy tájékoztatóban szereplő bérfizetési napot is. A bérjegyzék kiállítása nem azonos a kifizetéssel: utalásnál a számlatörténet is fontos bizonyíték.

A munkaviszony végén külön elszámolási szabály érvényesül. Felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, más esetben a megszűnéstől számított ötödik munkanap a törvényi végső határidő a munkabér és egyéb járandóságok rendezésére, valamint az igazolások kiadására.

Elmaradt alapbér, túlóra vagy vitatott bónusz?

Készítsen havi bontású kimutatást. Minden tételnél szerepeljen a jogcím, a követelt bruttó összeg, az esedékesség, a tényleges kifizetés és az eltérés. A számlára érkező nettó összeget ne vonja le közvetlenül a bruttó követelésből; ehhez a levonásokat is tartalmazó elszámolás szükséges.

Túlóránál a munkaidő-beosztás, a nyilvántartás, a munkáltatói utasítás és a tényleges munkavégzés adatai is számíthatnak. Ha a munkáltató kártérítésre hivatkozva vont le a bérből, a levonás jogalapját külön kell ellenőrizni: egy vitatott kárigény önmagában nem jelent szabad levonási lehetőséget.

A bónusznál a megnevezés helyett a feltételek döntőek

A „bónusz”, „prémium” és „jutalom” megjelölésből önmagában nem következik, hogy az összeg szabadon megtagadható vagy feltétlenül jár. A munkaszerződés, a célkitűzés, a szabályzat és a munkáltató közlései együtt határozhatják meg a jogosultságot.

  • Milyen időszakra és milyen teljesítményre ígérték az összeget?
  • Volt egyéni és vállalati feltétel is?
  • Előírtak-e időarányos vagy részleges teljesítésre vonatkozó szabályt?
  • Ki és milyen adatok alapján értékelte a teljesítményt?
  • A munkaviszony megszűnésére milyen rendelkezés vonatkozik?

A Kúria Jpe.I.60.029/2023/10. számú határozata különbséget tett a megszüntetéshez kapcsolódó kártalanítás és a már elvégzett munka eredményéhez kötött prémium között. Az adott ügyben a munkaviszony megszűnése a kifizetés esedékességét jelentette, nem maga hozta létre a jogosultságot. Más szabályzatnál vagy eltérő tényállásnál az eredmény is eltérhet.

Mit tartalmazzon az első írásbeli felszólítás?

Jelölje meg a hiányzó időszakot, a tételes összeget és a követelés alapját. Kérje az eltérés indokát és az ellenőrizhető elszámolást; adjon egyértelmű teljesítési határidőt. Őrizze meg az elküldés és a kézbesítés bizonyítékát. A felszólítás segíthet a vita rendezésében és az álláspontok tisztázásában, de az elévülést ettől még külön kell figyelni.

Három év áll rendelkezésre – de a levél nem indítja újra

A munkajogi igény főszabály szerint három év alatt évül el, és az elévülést a bíróság hivatalból veszi figyelembe. A havi bérek esedékessége különböző, ezért az elévülésük időpontja is eltérhet. A megszakadásra a polgári jogi szabályok irányadók.

A Kúria egy elmaradt prémium ügyében megerősítette: a 2014. március 15. után keletkezett érintett követelésnél az egyszerű írásbeli felszólítás nem szakította meg az elévülést. Ne tekintse tehát biztosítéknak azt, hogy időnként újabb levelet küld. Ha a követelés a felmondás jogellenességéhez kapcsolódik, rövidebb keresetindítási határidő is jelentős lehet.

Milyen lépés következhet?

Az iratok alapján egyeztetés, fizetési meghagyás vagy munkaügyi per jöhet szóba. A fizetési meghagyás munkaviszonyból eredő követeléseknél csak a törvényi korlátok között alkalmazható; nem helyettesíti minden munkajogi vita bírósági rendezését. Az eljárási utat a követelés tartalma alapján kell kiválasztani.

Súlyos bérfizetési mulasztás azonnali hatályú felmondást is megalapozhat, de ez nem automatikus. A feltételeket és a rövid nyilatkozattételi határidőt még a munkavállalói lépés előtt ellenőrizni kell. A konzultációra készítse elő a szerződést, bérjegyzékeket, számlatörténetet, célkitűzéseket, teljesítményadatokat és levelezést.

Források és jogi háttér