Jogi tudástár · Munkajog

Mikor vonhat le a munkáltató a fizetésből?

Kár, tartozás, előleg vagy letiltás: nem minden követelés jogosít automatikus bérlevonásra. Gyakorlati szempontok munkavállalóknak.

Az útmutató a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra összpontosít. Közszolgálati és más különleges jogviszonyokra eltérő szabályok vonatkozhatnak.

A követelés és a levonás joga külön kérdés

Attól, hogy a munkáltató szerint tartozik neki, még nem vonhatja le tetszőlegesen az összeget a munkabéréből. Külön meg kell vizsgálni a követelés jogalapját, összegét és azt, van-e jogszerű lehetőség a bérből történő levonásra. Ez károkozásra, eszközhiányra vagy képzési költségre hivatkozás esetén is fontos.

Milyen alapon lehet levonni?

Az Mt. 161. § szerint jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehetséges levonás, a levonásmentes munkabérrész figyelembevételével. A munkáltató saját követelését a munkavállaló hozzájárulásával – ugyancsak a védett részre figyelemmel –, illetve előlegnyújtásból eredő követelés esetén vonhatja le.

A hozzájárulás aláírása előtt tisztázza az összeget, a jogcímet és az ütemezést. A munkaviszony létrehozásának vagy megtartásának ellenértékeként a munkáltató javára levonásnak nincs helye. Egy túlfizetést pedig nem lehet pusztán az elnevezésével előleggé változtatni.

Letiltásnál az összegkorlátokat is ellenőrizni kell

Végrehajtói vagy más végrehajtható rendelkezésen alapuló letiltásnál nem csak a tartozás összege számít. A követelés típusa, a több letiltás együttes fennállása és a munkabér védett része is befolyásolhatja a levonást. Az aktuális Vht.-szabályokat kell alkalmazni; régi internetes összeghatárokra nem érdemes alapozni.

Kérje el a bérjegyzéket és a levonás alapjául szolgáló irat azonosítását. A bér elszámolásának lehetővé kell tennie a levonások jogcímének és összegének ellenőrzését.

Hogyan vitassa a levonást?

Írásban jelezze, melyik havi elszámolás melyik tételével nem ért egyet, és kérje a jogalap, a számítás és a hozzájárulás bemutatását. Őrizze meg a választ, a bankszámlakivonatot és az esetleges kárjegyzőkönyvet. Ne írjon alá olyan tartozáselismerést, amelynek tartalmát vitatja vagy nem érti.

A munkajogi igények általános elévülése három év, de a munkáltatói fizetési felszólítás megtámadására főszabály szerint harmincnapos keresetindítási határidő vonatkozik. A kapott irat minősítése ezért sürgős lehet. Kapcsolódó útmutató: elmaradt munkabér és bónusz.

Mit hozzon a konzultációra?

  • Az érintett bérjegyzékeket és banki jóváírásokat.
  • A levonási hozzájárulást, fizetési felszólítást vagy letiltást.
  • A követeléshez kapcsolódó szerződést és levelezést.
  • Az iratok átvételi dátumát és saját tételes számítását.

Források és jogi háttér