Először tisztázza: ajánlatot kapott vagy felmondást?
A közös megegyezéshez mindkét fél egybehangzó akarata szükséges. A munkáltató által átadott tervezetet nem köteles elfogadni. Az elutasítás ugyanakkor nem zárja ki, hogy a munkáltató más, jogszerű megszüntetési módot válasszon. A felmondás átvételének igazolása és egy megállapodás elfogadása eltérő nyilatkozat: mindig nézze meg, pontosan mit ír alá.
Öt kérdés, amelyre legyen válasz a szövegben
- Mikor ér véget a munkaviszony? Egyezzen a szöveg azzal, amit szóban megbeszéltek. Külön ellenőrizze, kell-e még dolgoznia, és mikor kell átadnia a feladatait.
- Pontosan milyen összeget kap? Különüljön el az elmaradt munkabér, az egyéb járandóság és a megállapodás alapján vállalt többletjuttatás. Legyen egyértelmű, hogy az összegek bruttó vagy nettó összegek, és mikor fizetik ki őket.
- Mi történik a szabadsággal és a bónusszal? Kérjen tételes elszámolást. A bónusz megítéléséhez a célkitűzés, a szabályzat és a teljesítés adatai is szükségesek lehetnek.
- Miről mond le? A további követeléseket kizáró mondatot az egész megállapodással együtt kell értékelni. Külön jelezze, ha vitatott túlóra, költségtérítés vagy más rendezetlen igény maradt.
- Milyen kötelezettsége marad? Nézze át a titoktartást, a versenytilalmat, az eszközök visszaadását és az esetleges visszafizetési vállalásokat.
Jár automatikusan végkielégítés?
Közös megegyezésnél a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó törvényi végkielégítés nem jár automatikusan. A megállapodásban vállalt juttatásokat és az egyéb alkalmazandó szabályokat kell vizsgálni. Az ajánlat értékeléséhez érdemes kiszámítani, milyen járandóságok illetnék meg egy másik megszüntetési mód esetén.
Mi van, ha már aláírta?
Az utólagos megbánás önmagában nem teszi érvénytelenné a megállapodást. Tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén felmerülhet a megtámadás, de annak törvényi feltételeit és bizonyítékait külön vizsgálni kell.
A Kúria egy közalkalmazotti ügyben az Mt. megtámadási szabályait alkalmazva hangsúlyozta: a fél szubjektív nyomásérzete önmagában nem bizonyít jogellenes fenyegetést. A megbeszélés tényleges körülményei, az elhangzottak és a bizonyítékok döntőek. Ezért érdemes mielőbb leírni az események időrendjét és megőrizni a kapcsolódó üzeneteket. A kúriai döntés
Milyen határidőkre kell figyelni?
Az Mt. 28. §-a szerinti megtámadásra harminc nap áll rendelkezésre, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik; hat hónap elteltével ez a jog nem gyakorolható. A megtámadást írásban kell közölni a másik féllel. Eredménytelen megtámadás után külön harmincnapos keresetindítási határidő következik az Mt. 287. § (3) bekezdése alapján. A kezdőnapot az ügy iratai alapján kell meghatározni.
Mit készítsen elő?
A teljes tervezetet vagy aláírt megállapodást, a munkaszerződését és módosításait, az utóbbi bérjegyzékeket, valamint a releváns levelezést. Írja össze, mi a célja: a munkaviszony fenntartása, későbbi távozás, magasabb juttatás vagy egy vitatott elszámolás rendezése.