Az alábbiak az Mt. általános szabályai. Különleges jogviszony, munkaerő-kölcsönzés vagy köztulajdonban álló munkáltató esetén további rendelkezések is számítanak.
Mely esetekben merül fel a jogosultság?
Az Mt. 77. § alapján tipikusan munkáltatói felmondásnál, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, illetve az Mt. hatályán kívüli munkáltatóhoz történő, törvényben meghatározott átvétel miatti megszűnésnél járhat végkielégítés. Ehhez főszabály szerint legalább három év beszámítható munkaviszony szükséges, és kizáró ok sem állhat fenn.
Külön szabály alapján a munkavállaló jogszerű, indokolt azonnali hatályú felmondása is megalapozhat végkielégítést. Az Mt. 40. § szerinti, munkáltatóváltozáshoz kapcsolódó munkavállalói felmondásnál is felmerülhet. Ezek szigorú feltételekhez kötött esetek; önmagában a munkáltatóval való elégedetlenség nem elegendő.
Hány havi összeg járhat?
Az általános törvényi mérték az alábbi. A táblázat csak akkor alkalmazható, ha a jogosultság egyéb feltételei is teljesülnek.
| Beszámítható munkaviszony | Törvényi alapmérték |
|---|---|
| Legalább 3 év, de kevesebb mint 5 év | 1 havi távolléti díj |
| Legalább 5 év, de kevesebb mint 10 év | 2 havi távolléti díj |
| Legalább 10 év, de kevesebb mint 15 év | 3 havi távolléti díj |
| Legalább 15 év, de kevesebb mint 20 év | 4 havi távolléti díj |
| Legalább 20 év, de kevesebb mint 25 év | 5 havi távolléti díj |
| Legalább 25 év | 6 havi távolléti díj |
A távolléti díj nem feltétlenül azonos a havi alapbérrel. A számításnál egyes teljesítménybérek és bérpótlékok is szerepet kaphatnak. A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben, a törvényi feltételek mellett az összeg további egy–három havi távolléti díjjal emelkedhet.
Milyen időt kell beszámítani?
Munkáltatói felmondásnál a közlés napján fennálló időtartam számít. Ezért a felmondási idő alatt később elért évforduló nem feltétlenül emeli a végkielégítést. A munkáltató személyében bekövetkezett változás és a korábbi jogviszony beszámítása külön ellenőrzendő.
Az egybefüggően harminc napot meghaladó, munkabérre nem jogosító időszak főszabály szerint nem számít bele. A törvény ugyanakkor kivételeket határoz meg: ilyen a szülési és szülői szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából az Mt. 128. § alapján igénybe vett fizetés nélküli szabadság.
Mikor nem jár a törvény alapján?
- Ha a munkavállaló a törvény szerinti vizsgálati időpontban nyugdíjasnak minősül.
- Ha a munkáltatói felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége.
- Általános munkavállalói felmondásnál, a határozott idő egyszerű lejártakor vagy próbaidő alatti azonnali megszüntetésnél nincs automatikus törvényi jogosultság.
Az egészségi okkal összefüggő képességre alapított felmondást ezért nem lehet a nem egészségi okkal azonosan kezelni. A felmondás pontos indokolása meghatározó.
Mi történik közös megegyezésnél?
A felek megállapodhatnak pénzbeli juttatásban, de a munkáltatói felmondásra irányadó összeg nem jár automatikusan. A megállapodás tervezetében külön ellenőrizze az összeget, a bruttó vagy nettó megjelölést, a fizetési határidőt és az igénylemondást.
A szerződés vagy kollektív szerződés kedvezőbb feltételt is adhat, de nem minden munkáltatónál korlátlan az eltérés. Köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt. 205. § külön korlátozásait is vizsgálni kell.
Ha az indok miatt maradt el a kifizetés, ne késlekedjen
A Kúria Mfv.I.10.486/2016. számú ügyében jelentősége volt annak, hogy a munkavállaló csak végkielégítést követelt, a felmondás jogellenességét nem tette a per tárgyává. A végkielégítési per nem ad automatikusan lehetőséget a felmondás indokának utólagos felülvizsgálatára.
Ha a jogosultság vitája valójában a felmondási ok vitatásán alapul, már a közléskor ellenőrizni kell a harmincnapos keresetindítási határidőt. A konzultációra hozza el a felmondást, a munkaszerződést, az elszámolást és a beszámítható időt igazoló iratokat.
Források és jogi háttér
- Mt. 40., 77–78., 148–152., 205., 286–287. §
- Kúria, Mfv.I.10.486/2016. – végkielégítési igény és a felmondási ok vizsgálata (korábbi ügy)
- Kúria: 41. szám alatt közzétett döntés – köztulajdonban álló munkáltató külön szabályai
- Adó Online: Mikor jár végkielégítés és mikor nem? – korábbi szakmai háttér, a jelenlegi Mt.-vel összevetve