A hosszú munkanap önmagában még nem teljes számítás
A rendkívüli munkaidő megítéléséhez először a munkarendet, a közölt beosztást és az esetleges munkaidőkeretet kell megismerni. Más a beosztástól eltérő munkavégzés és a munkaidőkereten felüli munka. Egy hosszabb nap nem minden munkarendben jelent ugyanannyi túlórát, ezért a teljes elszámolási időszakra szükség lehet.
Azt is tisztázni kell, milyen feladatot végzett és kinek az utasítására maradt tovább. A munkahelyen tartózkodás és a tényleges munkavégzés nem minden helyzetben azonos. Ugyanakkor az írásos elrendelés hiánya sem zárja ki önmagában az igényt.
Milyen bizonyítékokat érdemes összegyűjteni?
A munkaszerződés mellé tegye a beosztásokat, jelenléti íveket és bérjegyzékeket. Készítsen dátum szerinti táblázatot: tervezett munkakezdés, tényleges befejezés, szünet, feladat és az elrendelő személy. Az esti e-mailek, feladatkezelő bejegyzések vagy beléptetési adatok kiegészítő bizonyítékot adhatnak, de egyetlen időbélyeg rendszerint nem igazolja az egész köztes időszakot.
Csak jogszerűen hozzáférhető iratokat őrizzen meg, és a szükségtelen ügyféladatokat vagy üzleti titkokat ne másolja ki. Az ügyvéddel érdemes egyeztetni arról is, milyen adatot lehet az eljárásban a munkáltatótól kérni.
Mit mond a bírói gyakorlat?
Farkas Zsuzsanna kúriai szakmai tanulmánya bemutat olyan gyakorlatot, amely szerint az elrendelésre jogosult vezető tudomásulvétele és a munkáltató érdekében szükséges munkavégzés is jelentős lehet. A nyilvántartás hiányossága miatt nem válik automatikusan bizonyíthatatlanná a túlmunka, de nem is jár automatikusan a munkavállaló által megjelölt teljes összeg.
Az 1/2022. jogegységi határozat a nyilvántartás objektív, megbízható és ellenőrizhető vezetését hangsúlyozza. Ez a nyilvántartási kötelezettség értelmezése; az egyedi bérigényt a konkrét bizonyítékok alapján kell elbírálni.
Az óraszám és a díjazás külön kérdés
Ellenőrizni kell az alapbért, a pótlékokat, a szabadidős ellentételezést és az esetleges pótlékátalányt is. A követelést időszakonként kell kiszámítani. A munkajogi igény főszabály szerint három év alatt évül el, de ettől eltérő határidőt vagy jogalapot is vizsgálni kell. A konzultáció akkor a leghasznosabb, ha az összeg mellett a számítás alapjául szolgáló adatok is rendelkezésre állnak.
Források és jogi háttér
Mt. 86., 96–97., 107–109., 134., 143–145., 286. §